Színtér eszközök

Eszközökről általában



Az eszközök általános jellemzői

 

Fórum

A fórum, mint az online környezetek legnépszerűbb kommunikációs formája, arra alkalmas, hogy témakörök (topikok) mentén párbeszédet folytathassanak egymással a színtér résztvevői (oktató-hallgatók, hallgatók-hallgatók). Fórum létrehozásakor lehetőségünk van a jogosultságok beállítására, vagyis arra, hogy kik lehetnek az adott fórum hozzászólói és moderátorai. Fórumbejegyzés szerkesztésekor fájlt csatolhatunk a szöveg mellé, és videót is beágyazhatunk a szövegbe. A fórum alkalmas a hallgatói kérdések egy helyen való kezelésére, a segítségnyújtásra, kérdések és javaslatok konstruktív megvitatására, vagy akár az órai reflexiók megbeszélésére is.

Hirdetőtábla

A hirdetőtábla segítségével az oktató megoszthatja a színtér résztvevőivel a legfrissebb aktuális információkat, híreket. Ez a kommunikációs forma egyirányú, azaz a hallgatóknak nincs lehetősége a hírekre válaszolni, csak megtekinteni és kedvelni/lájkolni/tetszikelni tudják ezeket. A felületen tetszőleges számú hirdetőtábla, és azokon belül tetszőleges számú hír hozható létre. A hírek szerkesztésekor lehetőség van a hirdetmény prioritásának beállítására (magas/alacsony), valamint a hír megjelenésének időzítésére. A megjelent hírekről az érintettek – akiket a hirdetőtábla létrehozásakor olvasónak állítottuk be – email értesítést is kapnak.

Blog


Web-naplót (blogot) csak az oktató hozhat létre, de kétféle funkciót adhat neki. Az egyik esetben ő maga lehet a blog írója: ilyenkor a hallgatók kommentelni tudják az oktatói blogbejegyzéseket. Ezt többek között akkor érdemes használni, ha az oktató folyamatosan, rendszeresen szeretne olyan bejegyzéseket közzétenni, amelyekre hallgatói válaszokat, reakciókat vár: például egy-egy kisebb témakör feldolgozására, vagy egy-egy problémafelvetés megvitatására is alkalmas lehet. A másik esetben az oktató a hallgató számára hozhat létre blogot, vagyis a hallgatók lesznek a bejegyzések írói, azaz a bloggerek. Ez lehet egy minden hallgató számára közös blog is, ahol mindenki blogger és kommentelő is egyben: ez a megoldás alkalmas lehet egy közös projekt haladásának és tapasztalatainak rendszeresen rögzítésére. De lehet a blog egyetlen hallgatóra szabott, egyéni blog is, amely azért praktikus, mert így feladatként is kiadható a hallgatónak a blogvezetés azzal a céllal, hogy a hallgató tanulási naplót vezessen, vagy „dokumentálja” a saját fejlődési folyamatát

Feladat

A Feladat nevű eszköz arra ad lehetőséget, hogy a hallgatók által készített beadandókat egy közös elektronikus felületen kezeljük. A feladat kiírásakor az oktató előre beállíthatja a feladat megjelenésének dátumát, a beadásának végső határidejét, valamint azt is, hogy milyen értékelési módot szeretne alkalmazni (jegy, pont, minősítés). A rendszer dokumentálja, hogy mely hallgató adta már be a feladatát, és melyik nem, továbbá azt is nyilvántartja, hogy az adott feladat értékelése megtörtént-e már vagy sem. A beadott feladatokat, fájlokat az értékelő személy egy csomagban (zip) letöltheti magának a felületről. Az értékelés során lehetőség nyílik az előre beállított kritérium (pont, jegy, minősítés) mellett hosszabb-rövidebb szöveges értékelés megírására is. A beadott munka értékelése csak akkor válik a hallgató számára láthatóvá, ha az oktató a közzétételi lehetőséggel élve nyilvánossá teszi azt. Ez a funkció akkor praktikus, ha az oktatói értékelés napokon át tart, viszont az eredményeket nem folyamatosan, hanem egyszerre, egy időben szeretnénk minden hallgató számára elérhetővé tenni. A nem megfelelő, nem értékelhető beadott feladatot „átdolgozandó” státuszba is helyezhetjük, amikor is a hallgatónak megjegyzésben jelezhetjük, hogy a feladatban mit javítson vagy egészítsen ki. A feladat beadása és értékelése mentén az érintettek a „Dialógusban” folytathatnak párbeszédet egymással. A Feladat eszköz értékelési funkciója akkor is használható, ha egyébként nincs a felületen, vagy máshol történik meg a tényleges fájlbeadás a hallgatók részéről: így például a papíralapon megírt zárthelyi dolgozatok eredménye is vezethető a Feladat eszköz segítségével.   

Jelenléti alkalom


A jelenléti alkalom dátumhoz kötött létrehozásával különböző események (előadás, konzultáció, laborgyakorlat, rendezvény… stb.) kapcsán vezethetünk katalógust. Az eszköz nem csak arra alkalmas, hogy a hiányzó vagy éppen késve érkező résztvevőket regisztráljuk, hanem az adott alkalomhoz fájlokat is tölthetünk fel, valamint személyre szóló értékelést is megadhatunk az adott alkalmon résztvevők számára a kétfokú értékelési eszköz (piros/fekete pont) segítségével. Az egyes alkalmakhoz csatoltan saját szöveges jegyzetet is írhatunk, amely lehetőség a színtér minden résztvevője számára adott.

Mappa


A Mappa eszköz arra szolgál, hogy a színtérre feltöltött fájlokat strukturáltan tároljuk és jelenítsük meg a résztvevők számára. Az elemek hierarchikusan szervezett mappákhoz rendelhetjük hozzá, amely többféleképpen is történhet: (1) feltölthetünk új fájlokat a számítógépről tallózva; (2) bemásolhatunk vagy belinkelhetünk fájlokat a személyes dokumentumtárunkból; (3) új metaadatok hozzáadásával pedig többek között linkeket, beágyazott videókat tehetünk elérhetővé. A mappákat úgy is beállíthatjuk, hogy a színtér résztvevői közül bárki tölthessen fel bele fájlt, így nem csak az oktató, hanem a hallgatók is gyűjthetik közösen a mindannyiuk számára fontos dokumentumokat és egyéb elemeket. A színtér mappáiban tárolt adatok az arra jogosult résztvevők számára letölthetőek.

 

Kérdésbank


Az online számonkérés megvalósításának első lépése a kérdésbank felépítése, amikor különböző típusú tesztkérdéseket hozhatunk létre. A kérdéstípusok között többek között megtaláljuk az egyszeres és többszörös választást; a rövid szöveges választ; az igaz/hamis kérdést; a relációanalízist; a párosítást; a sorbarendezést és a kategorizálást. Egy adott kérdés megszerkesztésekor be kell állítanunk a helyes választ és a kérdésre kapható pontszámot is. Továbbá mód van arra, hogy a kérdések minél változatosabb megjelenítése érdekében a lehetséges válaszokat összekevert formában jelenítsük meg az egyes hallgatók számára. A kérdésbankban elhelyezkedő kérdéseket a könnyebb tájékozódás és kezelés érdekében mappákba és almappákba rendezhetjük. Az importálás lehetőséget ad arra, hogy a kérdéseink egy adott fájlformátumból, vagy egy speciálisan szerkesztett szövegformátumból bekérve kerüljenek bele a kérdésbankba. Az exportálás segítségével pedig a kérdésbankban lévő összes kérdést kikérhetjük xml formátumban.

Kérdéssor-tár

Az online számonkérés megvalósításának második lépése, hogy a kérdésbankban létrehozott kérdések felhasználásával kérdéssorokat állítsunk össze. A kérdéssorok tulajdonképpen a ténylegesen megíratni kívánt tesztek alapját szolgáltatják. A kérdéssorok összeállításánál egy könnyen kezelhető felületen tetszőleges számú és típusú kérdést rakunk bele az adott kérdéssorba, lehetőséget kapva arra is, hogy véletlen, a rendszer által történő kiválasztáson alapuló kérdésblokkok is belekerüljenek. Ezen túlmenően pedig, itt lehet beállítani az oldaltöréseket, és azt is, hogy mely kérdések megválaszolása kötelező és opcionális az adott kérdéssorban.

Vizsgateszt


A CooSpace keretrendszerben létrehozott kérdésbankra és kérdéssor-tárra építve, az online vizsgáztatás megvalósításának utolsó lépéseként létre kell hoznunk a vizsgatesztet, amely tulajdonképpen egy tesztbeállítási és időzítési feladat. A tesztírás biztonságos körülmények közötti megvalósítását több beállítási lehetőség is segíti: többek között megadhatjuk a teszt kezdésének és befejezésének időpontját; a tesztkitöltésre rendelkezésre álló időt; a teszt megkezdéséhez szükséges egyedi jelszót; a maximális kitöltésszámot és a kérdések véletlenszerű sorrendjét. A teszt értékelését – köszönhetően a kérdések szerkesztésekor beállított helyes megoldásoknak és az értékelési beállításoknak (pont, százalék, minősítés… stb.) – a rendszer automatikusan elvégzi, és opcionális a hallgatóknak is kijelzi. Az oktató számára pedig statisztikák is készülnek az eredményekről, amelyek exportálhatók is.

Gyakorlóteszt

 

Gyakorló teszt esetében – hasonlóan a vizsgateszthez –, ugyanolyan paraméterek mentén állíthatjuk be a teszt jellemzőit. A különbség a funkcióból adódik, hiszen a gyakorló teszt esetében az oktató nem tudja megnézni a hallgatói teszteredményeket. A hallgatónak viszont lehetősége van – a beállítások szerint – a gyakorlótesztek többszöri kitöltésére és az eredmények visszanézésére annak érdekében, hogy a meglévő tudását ellenőrizhesse és elmélyíthesse.

Kérdőív


A kérdőívezés megvalósítása – hasonlóan a teszthez – szintén három lépésből áll: (1) a kérdésbankban meg kell szerkeszteni a kérdéseket; (2) kérdéssorokat kell összeállítani, amelyek magát a kérdőívet adják; (3) be kell állítani a kérdőív eszközt. Ez utóbbi lépés esetén a kérdőív időzítését (kezdési, bejezési és kitöltési idő); a kérdések véletlenszerű sorrendjét; a maximális kitöltésszámot; és az anonim kitöltés lehetőségét tudjuk beállítani. A beérkezett válaszokból a rendszer exportálható eredményeket és statisztikákat készít, függetlenül attól, hogy a kitöltés név szerinti vagy anonim módon történt-e. A kérdőív elsősorban vélemények összegyűjtését támogatja, így mérhetünk vele elégedettséget, attitűdöket vagy értékválasztásokat.

Jelentkezés


A jelentkezés kiírásakor az oktató által megadott lehetőségekre jelentkezhetnek a hallgatók, amely közvetve a résztvevők csoportbontását szolgálhatja. A jelentkezés időzíthető (megadható kezdési és zárási időpontja), valamint azt is szabályozhatjuk, hogy minimum és maximum hány lehetőséget jelölhet meg a jelentkező személy. A jelentkeztetés céljától függően érdemes beállítani azt, hogy a jelentkezések éppen aktuális állapotát megmutassa-e a rendszer a jelentkezőknek, és ha igen, akkor mikor (a jelentkezés előtt vagy után). Ha nem szeretnénk, hogy a jelentkezők szimpátia vagy egyéb okok egymás választásainak befolyásoltsága alá essenek, akkor csakis a jelentkezés után érdemes megmutatni nekik az eredményt. A jelentkező személyeknek lehetősége van maximum 100 karakternyi szöveg beírására a jelentkezéssel egy időben – így szúrhatnak be például megjegyzést vagy indoklást a jelentkezésükhöz. A résztvevők választásai alapján csoportok alakulnak ki, amelyek számára külön-külön alszínteret, és abban újabb eszközöket (feladatot, dokumentumtárat, tesztet, fogalomtárat… stb.) hozhatunk létre. A CooSpace a Jelentkezés (és a Csoportbontás) eszközzel támogatja a kooperatív csoportmunka megvalósítását, ahol pedagógiai céloktól függően azt is beállíthatjuk, hogy az egyes csoportok lássák-e egymást az online színtéren vagy sem.

Szavazás


Szavazás alkalmazásakor a színtér résztvevőinek tehetünk fel egyszerű kérdéseket, amelyek valamilyen választási helyzet elé állítják őket. Lehet ez egy véleménykérő kérdés (Mi a véleményed a tegnapi előadás témaválasztásáról?), vagy lehet akár időpontok és/vagy egyéb lehetőségek közüli választás is (Melyik szakirodalmat kívánja elolvasni?; Melyik időpont alkalmas Önnek a gyárlátogatásra?). Az eredményeket a rendszer összegzi és közzéteszi. A szavazás időben korlátozható: megadható a szavazás kezdete és vége, valamint az eredmények láthatóságának beállításával azt is szabályozhatjuk, hogy a szavazók mikor láthatják meg a szavazás aktuális állását (mindenkor, vagy csak a szavazás után) és mikor nem. Lehetőségünk van arra is (a Jelentkezés eszközhöz hasonlóan), hogy beállítsuk, minimum és maximum hány lehetőséget jelölhet meg a szavazó. A szavazatok leadásakor, a szavazó személyek kiegészítésként maximum 100 karakternyi szöveget írhatnak a szavazatuk mellé.

Csoportbontás


A csoportbontás létrehozásakor az oktató saját döntése alapján osztja be a hallgatókat, és nem ad lehetőséget a hallgatóknak a választásra. A megvalósítás első lépéseként el kell neveznünk a csoportokat, majd ezt követően a színtér résztvevőit több különböző módszerrel besorolhatjuk a megadott csoportokba: (1) manuálisan bejelölve, hogy ki melyik csoportba tartozzon; (2) véletlenszerű kiválasztást kérve a rendszertől ő sorolja be, hogy melyik résztvevő melyik csoportba kerül; (3) ABC rend szerint kerülnek bele a hallgatók a megadott csoportokba. Miután a csoportbontás megtörténik, ismét lehetőség van a kialakult csoportok számára külön-külön alszínteret, és abban újabb eszközöket (feladatot, dokumentumtárat, tesztet, fogalomtárat… stb.) létrehozni. A csoportbontás beállítási lehetőségei között azt is szabályozhatjuk, hogy az egyes csoportok láthassák-e egymás felületet vagy sem.

Fogalomtár


A Fogalomtár tényleges szerkesztése, azaz a fogalmak és leírásaik létrehozása a személyes fogalomtárban történik. A fogalmakat témakörökbe szervezhetjük, így biztosítva a rendezett és/vagy hierarchikus megjelenésüket. Egy színtérben csak egy fogalomtár jeleníthető meg, amely az adatokat a személyes fogalomtár(ak)ból veszi, tehát onnan kell a megfelelő mappákat forrásként megjelölni, amelyben az adott színtéren megjeleníteni kívánt fogalmak találhatók. A fogalmakat a színtér fogalomtárában ABC szerinti elrendezésben láthatjuk. A Fogalomtár eszköz nem csak a hagyományos értelemben vett fogalmak-definíciók párosainak megjelenítésére alkalmas, hanem használható például idegennyelvi szavak magyar megfelelőinek szótárszerű megjelenítésére.

Ötletdoboz

Az ötletdoboz egy olyan eszköz, amely nem egyszerűen az ötletgyűjtést, azaz a brainstormingot támogatja, hanem annál többre is képes. Az oktatók, hallgatók szabad ötletgyűjtése mellett az eszköz arra is lehetőséget ad, hogy az ötletekre szavazatokat adjunk le. A szavazás biztosítja, hogy az ötletek listája egy folyamatosan változó, dinamikus lista legyen: a résztvevők +1 / -1 pontokkal szavazhatnak a felmerülő ötletekre. Ezáltal kerülhetnek kiválasztásra a közösség által legjobbnak és leggyengébbnek tartott ötletek.

Link

A Link eszköz segítségével könnyedén oszthat meg URL-eket a színtérben, akár tematikus linkgyűjteményekbe szervezve azokat. 

Tananyag

A Tananyag eszköz elemi fájlok közzétételére alkalmas eszköz, amelynek célja, hogy a mappákba nem rendezett, vagy nem rendezhető tananyagforrásokat könnyen elérhetővé tegyük a színtérben. A fájlok típusa tetszőleges lehet, a SCORM szabványos tananyagoktól kezdve egészen a videó-, hang-, kép-, szöveges vagy egyéb fájltípusokig.